 |
HALÍM (Nagyon gyengéd)
„Akik a hátukat fordították közületek azon a napon, amikor a két csapat összecsapott, azokat a Sátán késztette botlásra valamiért, amire [korábban] tettek szert. Ám [most már] Allah megbocsátott nektek. Allah megbocsátó és kegyes.” (Korán, 3:155)
Létezik egy Írás a ma élő emberek számára, amit Maga Isten küldött el, Aki az embereket megteremtette. Olyan könyv ez, amelynek parancsait Isten megőrzi, és amely az utolsó kinyilatkoztatott Írás. Isten, ebben az Írásban teljesen egyértelműen hírt adott arról, mi az, amit az embereknek tenniük kell ezen a világon. Ez a könyv tartalmazza azokat a parancsokat, amiknek az embernek engedelmeskednie kell és azokat a tiltásokat, amelyektől óvakodnia kell. Ezenfelül, ez az Írás örömhírt hozott a hívőknek: ha engedelmeskednek parancsainak és Isten megelégedését keresve élnek, örökkön örökké a Paradicsomban fognak maradni. Azoknak pedig, akik nem engedelmeskednek, a Poklot vetíti előre örök tartózkodási hely gyanánt és részletekbe menően leírja, milyen büntetések lesznek ott.
Ez az Írás, amely azért küldetett le, hogy az emberek Istenhez forduljanak és az Ő tetszését próbálják meg elnyerni, a Korán, amely 1400 évvel ezelőtt Mohamed Prófétának (béke legyen vele) nyilatkoztattatott ki. Isten, a Koránban mindent elmond az embereknek, amit tudniuk kell. Beszél az életről, a halálról, a Paradicsomról, a Pokolról...
Ám az emberek többsége, bár tudja, hogy kinyilatkoztatott az igazság, nem olvassa azt, hanem elfordul tőle, sőt, van, aki egész életében egyszer sem veszi kezébe az Isteni Írást. Elsiklanak Isten jelei fölött, és belemerülnek az evilági élet élvezetébe és a szórakozásba. És egyáltalán nem is gondolnak a halál után következő elszámolásra és a túlvilági életre. Nem csak Isten tiltásait hagyják figyelmen kívül, a szép viselkedést is hanyagolják, mely az embernek megparancsoltatott. Javaikat, vagyonukat nem osztják meg senkivel, és nem segítenek azon, aki nehéz helyzetben van. Ha pedig felszólíttatnak arra, hogy higgyenek, azt felelik: „Tudjuk mi, hogy mit csinálunk.” Közülük csupán nagyon kevesen hisznek őszintén és csak hiányosan alkalmazzák Isten parancsait.
Ha az ember egy kicsit elgondolkozik a fentieken, nyilvánvalóan észreveheti, hogy Isten végtelenül irgalmas és gyengéd az emberekhez. Bár a hitetlenek szándékosan fordítanak hátat az igaz vallásnak és megszegik az Istenti Parancsokat, Isten nem bünteti meg őket azonnal. Sőt, jólétet biztosít számukra ezen a világon, és megad nekik mindenféle ajándékot. Időt ad nekik, hogy higgyenek és térjenek vissza az igaz valláshoz. Ezenfelül Isten, abban is megnyilvánította az Ő irgalmasságát, hogy nagyon könnyűvé tette a vallást, amelyet elküldött. És nem tartja felelősnek az embert azért, amit elfelejt vagy amiben téved. Nem ró felelősséget arra, aki vak, nyomorék, vagy beteg. Türelemre és alázatra neveli az embereket, ezáltal leveszi vállukról a nehéz terhet. Ezek a példák elegendőek ahhoz, hogy az ember megértse, Isten végtelenül irgalmas és szeretetteljes, a hitetlen emberek pedig hálátlanok. De van még valami, ami nagyon fontos és amit nem szabad elfelejtenie az embernek: Isten, végtelenül igazságos. És mind ezen a világon, mind a következőn, hiánytalanul megadja az embereknek azt, amit tetteik alapján megérdemelnek.
Bu makale şu lisanlarda da mevcuttur; Türkçe.
Bu eser 1.185 kez incelendi.
|
|
|
