|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
Az emberek évszázadok óta kutatják a hosszú és egészséges élet titkait. A szakértők van, hogy diétát, van, hogy sportot javasolnak. Van azonban egy egészen új felfedezésük is: a köztiszteletben álló amerikai hírmagazin, a Newsweek, mely egyik számában a hosszú és egészséges élet titkait fürkészte, arról számolt be, hogy a hosszú élet első számú titka a megbocsátás.
Ez a hetilap beszámol arról, hogy szoros kapcsolat áll fenn az ember lelkiállapota és egészsége között, és elmeséli, milyen káros hatással lehet a testre az, ha valaki nem képes megbocsátani a másik embernek:
„Megemelkedik a kortizol nevű hormon szintje és megnövekszik a szívbetegségek, a neurológiai tünetek és az eszméletvesztés kockázata.”
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A szeretet olyan érzelem, amelynek alapja a kölcsönös bizalom. Csakis akkor élhető át, ha a két fél megbízik egymásban. A bizalom létrejöttének egyetlen feltétele pedig az, hogy az ember higgyen Istenben. Hiszen aki féli Istent, az az Ő tetszését keresi és nem a saját érdekeit nézi. Az ilyen ember megbízható; megbíznak benne, hogy semmi olyat nem fog tenni, amit Isten tilalmasnak (haramnak) nyilvánított.
Azok között, akik nem hisznek nincsen szeretet, ennek egyik oka pedig a bizalmatlanság érzése. Ha az ember nem tud megbízni a másik félben, szeretete sem lehet őszinte, hiszen attól fél, ha bizalmaskodik, mindent felhasználnak majd ellene. Ily módon a hitetlenek egész életükben titkolóznak és állandóan készenlétben állnak, hogy megvédjék magukat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Azt mondták (az angyalok): „Dicsőség Neked! Nincs más tudásunk, csak amit Te tanítottál nekünk. Bizony, Te vagy a Tudó, a Bölcs.” (Korán, 2:32)
A Korán tájékoztat bennünket arról, hogy Isten azt mondta az angyaloknak, egy helytartót fog helyezni a földre, akinek megtanította mindennek a nevét. Az angyalok erre Isten magasztos értelmét, mindent átfogó tudását, erejét és hatalmasságát dicsőítik. Isten végtelenül bölcs és mindent ismer, az embernek viszont semmiről nincsen tudomása, amit Isten nem tanít meg neki. Vagyis ha valaki bármilyen tudásra tesz szert, azt nem magának köszönheti, hanem Istennek, aki tudással ajándékozta meg ezt az embert a sorsa szerint. Isten ezt a kegyet annak adja, akinek akarja, és olyan mértékben, ahogyan akarja. Az angyalok szavai, a fenti ája szerint, világos és érthető formában fejezik ki ezt az igazságot.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Léteznek olyan istenszolgálati formák, melyeket minden nap, rendszeresen el kell végezni, meghatározott időben. Ezeknek a szolgálatoknak folyamatos végzése azonban egy hívő számára sohasem válik megszokott, napi rutinfeladattá, amit gondolkodás nélkül hajt végre. Éppen ellenkezőleg, mivel a hívő tudja, hogy ezt minden alkalommal Istenért teszi, igyekezetében újra és újra lelkes izgalom kell, hogy eltöltse őt. A napi öt ima is ilyen állandó cselekedet. A Koránban olvashatjuk, hogy a hívők áhítatosak az imájukban:
„Sikeresek bizony a hívők, akik áhítatosak az imájukban.” (Korán, 23:1-2)
A „khasiún” (áhítatosak) szó azt jelenti: „félelemmel teli szívvel, de nyugodtan imádkoznak”. Ez az a lelkiállapot, amelyben az embernek ima közben lennie kell.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Felelvén pedig Jézus, monda néki: Távozz tőlem, Sátán; mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak Néki szolgálj. (Lukács Evangéliuma, 4/8)
Bizony, bizony mondom néktek, hogy aki az én beszédemet hallja és hisz annak, Aki engem elbocsátott, örök élete van; és nem megy a kárhozatra, hanem általment a halálból az életre. (János Evangéliuma, 5/24)
Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. (Máté Evangéliuma, 22/37)
Jézus pedig kiálta és monda: Aki hisz én bennem, nem én bennem hisz, hanem abban, Aki elküldött engem. És aki engem lát, azt látja, Aki küldött engem… én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, Aki küldött engem, Ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek. És tudom, hogy az Ő parancsolata örök élet. Amiket azért én beszélek, úgy beszélem, amint az Atya mondotta vala nékem. (János Evangéliuma, 12/44-50)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Részlet tisztelt Adnan Oktar Úr Samsun Aks és Kayseri TV-ben élő adásban sugárzott interjújából (2010. Január 27.)
MŰSORVEZETŐ: „Adnan Úr, én Németországból követem az Ön munkásságát. Kíváncsi vagyok, Ön mit gondol Michael Jacksonról. Valamelyik nap a bátyja azt mondta róla, „ha nem halt volna meg, muszlim lett volna. A viselkedéséből és az életmódjából ez nyilvánvaló volt”. Hodzsám, felröppent a hír, hogy Michael Jackson muszlim volt. Vajon eltitkolta volna, hogy az Iszlám felé fordult?” Zafer Alyılmaz.
ADNAN OKTAR: Michael Jackson, igen, nincs is szükség arra, hogy a testvére erről nyilatkozzon. Ő teljesen normális muszlim volt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Honnan ered a Big Bang (Nagy Robbanás vagy Ősrobbanás) elmélete?
Az 1920-as évek a modern csillagászat fejlődésének tekintetében nagyon fontos időszak. 1922-ben az orosz fizikus Alexandre Friedmann, Einstein relativitás-elméletének megfelelően rájött, hogy az Univerzum nem statikus (azaz nem állandó). Kiszámította, hogy a legkisebb külső befolyás hatására az Univerzum vagy tágulni vagy zsugorodni kezd. A belga csillagász Georges Lemaitre volt az első, aki észlelte is Friedmann felfedezésének jelentőségét. Lemaitre, a felfedezésekre támaszkodva megjegyezte, hogy az Univerzumnak volt egy kezdete és ettől a kezdettől fogva folyamatosan tágul. Sőt kijelentette, hogy ez valószínűleg be fog bizonyosodni a robbanás során maradt sugárzásból.
A két tudós elméleti számításai kezdetben nem keltettek túl nagy érdeklődést. 1929-ben azonban történt valami, ami a tudományos világban nagy port kavart. Ez pedig nem volt más, mint a később „Big Bang”-nek, azaz Nagy Robbanásnak elnevezett jelenség szemmel is látható (megfigyelhető) bizonyítéka.
|
|
|
|
|
|
|
|
